Hiába költenek a vállalatok egyre többet a munkavállalói élmény javítására és a mesterséges intelligenciára, egy friss felmérés szerint sok szervezet éppen azt hagyja figyelmen kívül, akiről az egész átalakulásnak szólnia kellene: a munkavállalót.
A Wipro experience innovation vállalata, a Designit által készített kutatás szerint a design- és élménytervezési szakemberek 90 százaléka úgy látja, hogy a munkavállalói élmény átalakítását alapvetően hátráltatja, hogy a cégek nem fordítanak kellő figyelmet az emberek szempontjaira.
A felmérés egyik legfontosabb tanulsága, hogy a technológia önmagában nem oldja meg a munkahelyi problémákat. Sőt, ha a digitális fejlesztéseket úgy vezetik be, hogy közben nem veszik figyelembe, hogyan dolgoznak valójában az alkalmazottak, az új rendszerek akár további terheket is jelenthetnek.
A legnagyobb hiba: nem kérdezik meg a dolgozókat
A kutatásban részt vevő szakemberek 58 százaléka szerint a munkavállalói visszajelzések figyelmen kívül hagyása jelenti a legnagyobb vakfoltot az employee experience, vagyis a munkavállalói élmény fejlesztésében. További 33 százalék úgy véli, hogy jelentős probléma, amikor a vállalatok az emberek helyett a technológiát helyezik előtérbe.
A két tényezőt összeadva a válaszadók 91 százaléka valamilyen formában arra mutatott rá, hogy a vállalatok nem értik meg kellőképpen a munkavállalók valós igényeit, illetve nem vonják be őket megfelelően a változások kialakításába.
Ehhez képest mindössze 8 százalék tartotta a rosszul megtervezett hibrid munkavégzési élményt a legfontosabb problémának, míg csupán 1 százalék emelte ki a túlzott személyre szabásból fakadó „personalisation fatigue” jelenségét.
A számok alapján tehát nem feltétlenül az jelenti a legnagyobb akadályt, hogy a vállalatok milyen technológiához férnek hozzá. Sokkal inkább az, hogy a technológiai fejlesztéseket mennyire a munkavállalók tényleges munkafolyamataira és igényeire szabják.
Az AI nem mindig könnyíti meg a munkát
A kérdés különösen aktuálissá vált a mesterséges intelligencia gyors terjedésével. A vállalatok jelentős összegeket fordítanak AI-alapú megoldásokra annak érdekében, hogy automatizálják a monoton feladatokat, növeljék a termelékenységet és felszabadítsák a munkatársak idejét. A gyakorlat azonban nem minden esetben igazolja ezeket a várakozásokat.
Egyre több beszámoló szerint ugyanis a mesterséges intelligencia bevezetése bizonyos munkakörökben nem feltétlenül rövidebb munkaidőt vagy kisebb terhelést eredményez. Előfordul, hogy az automatizálással megtakarított időt más feladatok emésztik fel: a munkatársaknak ellenőrizniük kell az AI által készített eredményeket, javítaniuk kell a hibákat, vagy éppen meg kell kerülniük azokat a rendszereket, amelyek nem illeszkednek megfelelően a mindennapi munkafolyamatokhoz.
Így könnyen kialakulhat egy paradox helyzet: a vállalat azért vezet be új technológiát, hogy egyszerűbbé tegye a munkát, a dolgozók számára azonban végül még több ellenőrzési és adminisztrációs feladat jelenik meg.
A bevezetés még nem jelent valódi használatot
Niklas Mortensen, a Designit Chief Design Officere szerint a vállalatok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a mesterséges intelligenciára és az ettől remélt termelékenységnövekedésre. A probléma azonban nem feltétlenül a beruházások vagy a fejlesztési szándék hiánya. A valódi kérdés az, hogy a munkatársak hogyan tudják használni az új megoldásokat.
Egy technológia bevezetése ugyanis önmagában még nem jelenti azt, hogy az alkalmazottak valóban használni is fogják, vagy hogy az adott eszköz érdemben javítja a munkavégzésüket. Ehhez arra van szükség, hogy már a fejlesztések és átalakítások kezdetén megjelenjen a munkavállalók tapasztalata és véleménye.
Hiszen ki tudná jobban, mire van szükség egy adott munkakörben, mint az, aki nap mint nap elvégzi az adott feladatokat?
A munkavállalói visszajelzés üzleti értéket is teremthet
A munkatársak bevonása ezért nem csupán HR-kérdés. Egy rosszul megválasztott vagy nehezen használható rendszer komoly idő- és pénzveszteséget okozhat, míg egy valóban a munkafolyamatokra szabott megoldás éppen ellenkezőleg: javíthatja a hatékonyságot, csökkentheti a felesleges terheket és növelheti az elégedettséget.
A munkavállalói visszajelzések ráadásul olyan problémákra is felhívhatják a figyelmet, amelyek a vezetők számára kevésbé láthatók. Egy új szoftver lehet papíron gyorsabb és modernebb, de ha több lépést igényel egy egyszerű feladat elvégzése, vagy állandó ellenőrzést követel, akkor a gyakorlatban könnyen ronthatja a munkavégzés hatékonyságát.
Éppen ezért a sikeres digitális és szervezeti átalakulás egyik kulcsa az lehet, hogy a munkavállaló ne az átalakulás végén, hanem már a tervezés során kerüljön a középpontba.
A jövő munkahelyén az ember és a technológia együtt fejlődik
A következő években várhatóan tovább nő a mesterséges intelligencia és az automatizáció szerepe a munka világában. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a technológia önmagában határozza majd meg a munkahelyek jövőjét.
A vállalatok számára egyre fontosabbá válhat, hogy megtalálják az egyensúlyt a technológiai fejlődés és a munkavállalói igények között. Azok a cégek kerülhetnek előnybe, amelyek nem egyszerűen újabb és újabb digitális eszközöket vezetnek be, hanem azt is megvizsgálják, hogy ezek valóban könnyebbé, hatékonyabbá és élhetőbbé teszik-e a mindennapi munkát.
A kutatás legfontosabb üzenete így röviden összefoglalható: a technológia csak akkor hozza meg a tőle várt eredményt, ha az emberek számára is működik.
Te is olyan munkahelyet keresel, ahol számítanak a munkavállalók?
A megfelelő munkahely nemcsak a fizetésről szól. A munkakörnyezet, a vállalati kultúra, a fejlődési lehetőségek és az, hogy mennyire figyelnek a munkatársak igényeire, legalább ilyen fontos lehet.
Nézz körül a Jobinfo.hu aktuális állásajánlatai között, és találd meg azt a munkahelyet, ahol a szakmai fejlődés mellett a munkavállalói élményre is valódi figyelmet fordítanak!
